Mecseknádasdon még szívesen maradtunk volna, de a túraterv szerint tovább kellett haladnunk, hogy elérjük célunkat. A településen kezdődtek a falunapi programok, amiből csak a tűzoltók felvonulását élvezhettük egy kicsit. A Várhegyről még visszatekintettünk a Mecsek felé, majd indultunk Ófalu irányába.
Először aszfalton, majd szőlők között, végül erdőben róhattuk a kilométereket. Ófaluba a bélyegzőhelyre mentünk felfrissülni, illetve itt ebédeltünk is. Alig fejeztük be a pihenést, indultunk volna tovább, közben megérkeztek a gyöngyösi túrázók, akik Szekszárdról indultak előző nap, és szintén a DDP-t járják. Kölcsönös bemutatkozás után örültünk egy kicsit egymásnak, információt cseréltünk, majd mi indultunk tovább, ők meg váltottak minket a pihenőhelyen. Eszterpusztán megkerestük a DDP mellett levő geoládát, ami érdekes módon van elrejtve a hajdani templom megmaradt falában. A Rák patak völgyében haladtunk Zsibrikig, ahol már halastavakban folytatódik a völgy. Zsibriktől aszfaltút vezet egészen Szálkáig, ezen halad a túra útvonala is. Mőcsényben éppen nem volt vonatközlekedés, így néhányan bélyegzés után az alagúton keresztül sétáltak végig Szálka irányába. Szálkán három különböző szálláshelyen sikerült elhelyezkedni, de mind egymás közelében volt. Vacsora után a társaság egy DDP-s tortával, és nehány üveg borral lepte meg a főszervezőt, Balázs Lászlót, mivel ma volt a szülinapja. A tortát gyorsan elfogyasztottuk, majd egy helyi idegenvezető segítségével megnéztük a központi épületekben található kiállításokat, ahol mindenki talált számára érdekes dolgokat. A napot borozgatással, beszélgetésekkel zártuk le.

Őri Zsuzsanna túravezetőnkkel 8 óra után indultunk útnak, és nem sietünk annyira mint előző nap. Köszönhető ez annak is, hogy szép volt az idő, több helyről is megcsodálhattuk Komló városát, valamint Zsuzsa minden látnivalót megmutatott a környéken, és mindenhez volt plusz információja. Egy erdei pihenőhelyen ebédeltünk, majd hamar odaértünk a Máré kempinghez, ahol ittunk egy frissítőt, és felkapaszkodtunk a Máré várhoz. A vár sajnos tavaly óta nem látogatható, és nem sikerült elintézni, hogy kinyissák nekünk. A kapun keresztül bekukucskáltunk azért, és bélyegeztünk itt is egyet.
A vártól a meredek aszfaltúton ereszkedtünk le a szállásunkra, a Kadarka kulcsosházhoz. Mivel alig múlt el 4 óra mindenki visszasétált a strandra, többen fürödtünk is a friss vízben. Vacsora a Máré csárdában várt Bennünket, ahol még egy kicsit pluszban is fogyasztottunk. Visszatérve a szálláshelyre felszítottuk a tábortüzet, és a parazsán szalonnát sütöttünk, közben a Hold is feljött a fák között, mintha a völgyben folyó patakból kelt volna ki.

 Nagy Balázs képei 

Péntek reggel a Várvölgyből indultunk. A kulcsosháztól meredek emelkedő vezetett fel a Máré várhoz, ahol folytattuk a piros útvonal követését. Nagyon szép ösvényen, több forrás érintésével értünk fel a Pásztor forráshoz. Bélyegzést követően kitérőt tettünk a Cigány-hegyi kilátóhoz. Továbbhaladva az úton az elhagyott mészégetőt is megkerestük, ahol néhányan megismerkedtek a geocaching-gel is.
Az erdő közepén egy kidőlt fán ülve ebédeltünk, majd gyorsabbra vettük a tempót, mivel hátunk mögött vihar közeledett. Még az eső előtt megérkeztünk Mecseknádasdra a szálláshelyünkre. Vacsora után egyik helyi túratársunk pincéjébe voltunk hivatalosak, ahol a tervezettnél tovább maradtunk. Néhányunkat még egy másik késő esti helyi rendezvény is elcsábított.

A képeker Müller Nándor készítette

11. napon kedden reggel Hetvehelyről indultunk vonattal. Bükkösdön a vasútállomáson találkoztunk aznapi túravezetőnkkel, Tóth Klárával. Bélyegzést követően Indulás ki a faluból. Közben egy lovastanya mellett haladtunk el. Errefelé népszerű a lovaglás, utak is ki vannak jelölve a lovasok számára. Hamarosan elhagytuk a Zselic lankáit, a talaj is jelezte, hogy már a Mecsek felé közeledünk, mert előjött a vörös homokkő. Az emelkedők is egyre meredekebbek és hosszabbak lettek.
Néha-néha gyönyörű kilátást élvezhettünk minden irányban. Petőczpuszta előtt meglepetés vendég csatlakozott hozzánk, Baumann József túravezető személyében, aki következő kilométereken átvette az irányítást, mivel ezt a területet ő ismeri a legjobban a megyében. Nagyon sokat mesélt a korábbi bányaművelésről, mivel korábban ő is itt dolgozott. A Magyarok kunyhójáig kísért bennünket, közben megmutatta melyek azok a látnivalók, kápolna, forrás, emlékhely, amelyeket ő hozott létre, illetve gondoz.
Égrevölgybe leérve felmentünk még a volt szentkúti erdészházhoz, mivel itt van a bélyegzőhely. Innen Teca mama kisvendéglőjébe mentünk vacsorázni, majd lebuszoztunk a szallásunkra az egyik egyetemi kollégiumba.

12. napra (aug. 17) virradóan eső fogadott minket, de aztán látszólag kitisztult az ég. Felbuszoztunk a szentkúti fordulóig, ahol a szokásos csoportképet már esővédő felszerelésben készítettük el, mivel szemerkélő eső volt. Aztán eleredt az eső, és csak esett és esett. Nagy Balázs túravezető erőltetett tempót diktált, hátha megússzuk a nagyobb elázást. Szentkúton és a Remete-réten azonban meg-megálltunk, majd a Mandulás játszótéren meglepetés fogadott Bennünket. Pécsi túratársaink süteménnyel, pogácsával, dinnyével vártak. Sokáig nem időzhettünk, mert vizes ruhában nem szívesen álldogál az ember. Az Állatkert mellett, a sípályákat keresztezve haladtunk tovább, és szinte meg se álltunk Sikondáig. A Mély-völgyben komoly vízfolyások fogadtak, néha nehéz volt a továbbhaladás. A Cifra malomnál se álltunk meg hosszasan pihenni, mert már közel volt az aznapi végcél.
Az utolsó másfél kilométeren egyik társunkat baleset érte, kifordult a bokája. A mentősök segítségével azonban sikerült az erdő közepéről kihoznunk egy tisztásra, ahonnan a mentőhelikopter már el tudta szállítani. Azóta már megműtötték és a gyógyulás útjára lépett. Gyors gyógyulást kívánunk neki! Sikondán a társaság egy része felkereste még a fürdőt is, közben megérkeztek a komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület tagjai, akik forró teával, forralt borral, süteménnyel adták vissza a jó hangulatot az esős nap után.

A képeket Balázs László készítette